Tisza-tó kerékpártúra

Ezt a történetet igazából Cininek vagy Karcsinak, kellene megírni, mert ketten voltak bicajozni. Még tavasszal kitalálta az én párom, hogy elmennek kettesben Cinussal egy ilyen nyaralásra. Azért csak kettesben, mert én félek a bicajon, Sziszi meg mindenhez lusta a gépezésen kívül.
Mondanom sem kell, hogy én nagyon izgultam mi lesz, hogy bírja majd a lány, meg ilyen apróságok. Mondjuk én mindentől félek lassan. :-(
Az indulás igen kalandosra sikerült, de aztán rendben elindultak. Egy darabig elkísértem Őket vonattal, hogy segítsek a kerékpárok, csomagok, és gyerek átszállásában, ugyanis közvetlen járat nincs oda.

A nyaralásuk nagyon jól sikerült, Cinus sok-sok élménnyel tért haza, és már tervezgeti a következőt. Az idő is kegyes volt hozzájuk, mert csak egyszer áztak el, és a sátor akkor sem felűről, hanem alulról ázott be, ugyanis fél óra alatt bokáig érő vízmennyiség érkezett az egekből. A kempingben ahol megszálltak rendesek voltak mert kaptak egy szobát, ahol elalhattak. Egyébként minden nap más-más kempingben szálltak meg. Karcsinak a legfontosabb benyomása az az volt, hogy a vidéki EMBEREK sokkal, de sokkal segítőkészebbek, mint itt a nagy büdös fővárosban. Hű, de szeretnék már elmenni innen. Hazafelé is lementem volna értük, a csomagok, kerékpár és gyerek átszállás végett, de mivel mindenhol segítettek nekik, így csak a Keletibe mentem eléjük. Na itt már látszott, hogy hol is vagyunk. A kalauz, akinek a bicaj tárolót ki kellett volna nyitnia eltűnt, rögtön a vonat beérkezése után, majd mikor nagy nehezen szereztünk valakit aki kinyitotta az ajtót, ki akarták vontatni a szerelvényt, úgy hogy Karcsi még a vonaton volt a két bringával. Még szerencse, hogy pont mellettünk ment el a vokitokis ürge, szóltam, hogy ne húzogassák már el a vonatot, amíg a férjem le nem száll a két kerékpárral.
Összességében nagyon jól érezték magukat, én meg egy kicsit engedtem a parámból, de csak nagyon kicsit.
Cinella

Pécs

Még augusztusban voltunk Pécsen. Az úgy volt, hogy Szilveszternek Anime com rendezvénye volt, egyedül nem akartam elengedni, ezért összeszerveztük, hogy Sziszi és unokatesó Tomi elmennek a rendezvényre, mi addig Karcsival pedig körbejárjuk a várost. Reggel vonatra szálltunk, kb 2,5 óra alatt odaértünk. Először a gyerekek rendezvényét akartuk megkeresni, hogy biztonságba tudjuk őket. Hát nem volt egyszerű a dolog. Karcsi még itthon megnézte a térképen, és közölte, hogy közel van a vasútállomáshoz. Nem volt. Jó 1 órát kóvályogtunk, és bejártuk Pécs sötétebbik oldalát. Végül egy lezárt autó piacon keresztül tudtuk megközelíteni a helyszínt. Gyerekek biztonságos leadása után elindultunk felfedezni a város fényesebbik felét. Megnéztük a Zsolnay múzeumot. Nagyon gyönyörű volt! Majd pedig sétáltunk mindenfelé a városba. Rengeteget fényképeztem. Felültünk a városnéző kisvonatra, ahol volt még idegenvezető is, így rengeteg mindent megtudtunk Pécsről. Pl. azt is, hogy van egy lakatos fal. Régen egy pécsi diák feltett egy kerítésre egy lakatot, ezzel fejezte ki a kötödését Pécshez. Azóta rengeteg lakat került fel. Mi is feltettük a sajátunkat. :-)

Délután visszamentünk a fiúkért, ez sem volt egyszerű, mert a tömegközlekedés eléggé érdekes. Nem úgy van mint Budapesten, hogy a busz indul A pontból, elér B pontra és vissza. Nem itt a busz elindul A pontból majd elér B pontra, de visszafelé egészen más irányba megy, így 2x annyi időbe telik a visszafelé út, mint az odafelé. Ezek után úgy döntöttünk inkább taxival megyünk a vonathoz. Jó későn értünk haza, de a srácok is jól érezték magukat, és mi is. Nagyon hiányzott már egy kis kulturális kikapcsolódás.
Cinella