Na, de ugye a szobáról szeretnék beszélni.
A nagyszobánkra már nagyon rá fért a felújítás. Karcsival egy ideje már beszélgettünk ról, hogy mit és hogyan kéne csinálni. Nézegettem tapétát, és Karcsi az IKEA katalógusból kinézett egy szuper gardróbszekrényt. Elkezdtünk tervezgetni, jártunk nem is egyszer az áruházban, nézegettük, hogyan, miként kéne megvalósítani amit elképzeltünk. Egyik nap úgy ébredtem, hogy most elég volt a tervezgetésből, essünk neki a kivitelezésnek. Hát igen ez vagyon én, Sokáig nem szeretek várni, ha eltervezek valamit, akkor abba rögtön fejest is ugrom. Még szerencse, hogy itt van nekem Karcsi, aki viszont tervezget, kivitelez, megvalósít, mindazt amit én elképzeltem. Így aztán belevágtunk a szobafelújításba. Első körben eladtuk a régi bútorokat, hogy beférjen az új. Kinéztem a tapétát, megrendeltem, megvettük a parkettát. Ezután kezdődött az igazi megpróbáltatás. Nekiálltunk felszedni az előző parkettát, leszedni az előző tapétákat. Igen tapétákat, mert volt olyan hely, ahol még az eredeti házgyári is fent volt. Egy idő után feladtuk, mert úgy oda volt ragasztva a betonhoz, hogy nem akarta elengedni. Valószínűleg még mindég csak a tapétázásnál tartanánk. Végül győztünk. Parketta lent, tapéta fent, és ráadásként tettünk a plafonra állmenyeztet, amit utána lefestettünk. Közben megjött a bútor is. Nekiálltunk összeszerelni. néha úgy éreztem, hogy meghaladja képességeinket, de végül minden rendben ment. Elkezdtünk bepakolni. Miért van, hogy kipakolni sokkal könnyebb, mint vissza? Ezzel a részével még ma sem végeztünk igazán. Sok minden hiányzik, amik ugyan apróságok, de mint tudjuk sok kicsi sokra megy, így aztán most gyűjtögetjük a pénzt ezekre az apróságokra. Végül pedig néhány kép.
Az én sarkom. Itt szoktam alkotni, és innen irányítom a blogom is.
A dobozban vannak a hímzőfonalaim, és a háttérben a hálátlan orchideáim, akik évek óta csak leveleket és lélegző gyökerek milliónyit hozzák, de virágot azt nem.
A csillárom, ami valószínűleg napokon belül átköltözik Cintia szobájába, mert nálunk nem mutat jól. Túl kicsi lett a szobához.
Az utolsó képen látható a gardróbszekrény hátulja ami a szobánk fala lett. Már letapétáztuk, és itt lesz majd a "családfám". Az egyik ismerősöm ide fog festeni egy szép nagy fát, amire én családi képeket fogok aggatni. Ha készen lesz, mutatni fogom.
