2010. augusztus 22., vasárnap

Erik

Csináltam egy kis kollázst Erikről. Fényképeztem egy tál macskát, két alvóspózt és egy Erik a királyt. Ja a kutyi meg a tépőzáras tök jól elvannak. Napközben jókat rohangálnak, hol az egyik kergeti a másikat, hol a másik. Rágcsálják egymást, meg ilyesmi. Tök egyetértésben elfoglalják az életteremet. Hópihe az asztalom alatt fekszik, Erik pedig a székemen. Szóval jól elvannak.
Cinella

2010. augusztus 21., szombat

Tekusz is elment

Volt nekünk két ékszerteknősünk Teki és Tekusz. Tavaly októberben elment Teki az örök teknős terráriumba. Tekusz, aki a nagyobb és erősebb volt maradt velünk. Ő volt aki mindig először úszott a kajáért, aki kiette Teki szájából is, ha Ő nem volt elég gyors. Viszont mikor Teki meghalt Tekusz annyira boldogtalan lett, hogy nem evett. Vittük állatorvoshoz, próbáltam etetni, másmilyen kaját venni, de Tekusz csak nem evett. Mi meg nem tudtunk mit tenni. Szépen lassan elfogyott. Még most sem fogom fel, hogy hogy bírta 10 hónapig! Tegnap szegénykém elment Teki után az örök teknős terráriumba. Most megint együtt vannak, és biztosan nagyon boldogok! Mi meg nagyon szomorúak.
Isten veletek drága teknőskéim!!!
Cinella

2010. augusztus 16., hétfő

A tépőzáras macska és a szalmaözvegy

Az előbbi Erik új neve, az utóbbi az én jelenlegi megszólításom. A tépőzáras macska elnevezés Cinustól származik, és azért kapta cicó, mert amikor leszedjük a kárpitozott bútorról, akkor a kapaszkodós körmeinek van olyan hangja, mint amikor a tépőzárat szedjük ketté. Azért van humora a lányomnak! :-) Lassan kezdem úgy érzem, hogy hosszú folyamat lesz, mire megértetem a macskosszal, hogy a bútorok nem az ő körmeinek vannak. Próbálom azt is megértetni vele, hogy a cica kaparófa viszont azért van. Egyenlőre nem én állok nyerésre, de nem adom fel. Mondjuk az ebédlőben már néhány helyen hiányzik a tapéta, ennek viszont egyáltalán nem örülök.
A szalmaözvegy meg azért vagyok, mert Karcsi és Cini elmentek 1 hétre kerékpártúrázni a Tisza-tóhoz. Lánykám már ott is alkotott. Az első kempingben talált 2 lány békát, mikor kérdeztem, hogy honnan tudta, hogy lány béka, akkor azt válaszolta, hogy onnan, mert beugráltak a lány wc-be. Komolyan megzabálom!!! Szombaton kísértem el Őket. Vonattal mentünk, ami igen kalandosra sikeredett. Az úgy kezdődött, hogy szombat hajnalban akartunk indulni, de az éjszakai vihar miatt kicsit elbizonytalanodott mindenki, de mivel nap közben jó idő volt, ismét felbátorodtunk. Kinéztem egy délutáni vonatot, majd taxit hívtunk. Ekkor derült ki, hogy 2 kerékpár szállítására nincsenek felkészülve a taxitársaságok, pedig mekkora üzleti lehetőség lenne ebben is, de ez egy másik történet. Végül sikerült hívnunk egy kisbuszt, viszont a sofför...... Hát olyan tutimutyi embert mint az volt. :-(  Előszőr úgy  toporgott a bicajok körül mint a szarógalamb, majd megpróbálta behajtogatni a kocsiba. Nagy nehezen elindultunk, kb 2-vel. Ekkor már kezdtem berágni. Felhívtam a figyelmét arra, hogy időben szeretnék kiérni a pályaudvarra, tehát igyekezzen kicsit. A Keletinél a parkolóban 3 kört tett, mire megállt, itt én már fonalat veszítettem és inkább elrongyoltam jegyet venni. Ekkor kaptam a második agyvérzést. A pénztáros néni közölte, hogy arra a vonatra nem lehet kerékpárt felvinni, amit kinéztem (a neten még volt jelzés), de egy fél órával korábbira igen. Oké mondom legyen. Megvettem a jegyeket, rohanás a vonathoz, persze a legmesszebb, ott kérdezem a kalauzt, hogy hol a kerékpárszállító, mire ezen a vonaton nincs. Na erre mit lehet tenni? Sírni nem tudtam, bár már nagyon szerettem volna. Végül feltettük a legutolsó kocsiba. Nagy nehezen megérkeztünk Füzesabonyba, én ott még segítettem nekik feltenni a másik vonatra a cuccost, és integettem nekik, amikor a vonat elindult, majd megvártam a hazafelé tartó vonatom és azzal jöttem vissza. Jó későn értem haza. Vasárnap jó volt, hogy kicsit végre varrhattam, (fénykép még nincs, mert a gép a túrázóknál) nem kellett 2 percenként ugrálnom valamiért. Ma viszont megállapítottam, hogy nem szeretnék egyedül élni. Remélem nem is lesz ilyen sosem. Szóval a család egy része a Tisza-tónál kempingezik, a másik az unokatesónál dorbézol. maradt nekem 1 db kutya, 1 db macska, 1 db hörcsög, 1 db teknős, és 1 db hal.
Cinella

2010. augusztus 11., szerda

Erik a cicó

Nyaralás óta nyúztak a gyerekeim azért, hogy legyen egy cicánk is. Természetesen először körbejártam a témát és kiderítettem, hogy a mi kutyusunk kompatibilis lenne egy cicával Majd nekiálltam keresni egy cicát. Az egyik bloggos barátnőm ajánlott egy kedves macskaimádó hölgyet. Vele vettem fel a kapcsolatot, és levélváltások, és fényképek megtekintések után, ma elhoztuk Eriket. Ő egy mentett cicus, akinek nagy előnye, hogy kutyák között élt eddig, így nem volt neki újdonság egy eb. Kb. 2 hónapos, és ivartalanítva van. Tehát Erik mától a családunk legújabb tagja. Remélem jól fogja érezni magát közöttünk.
Mióta itthon van már felfedezte a lakást, és olyan helyeken is járt már, ahol én elképzelni sem tudtam volna. Cini persze követi mindenhová, vagy éppen cipeli magával. Erik Cinus szobájában rátalált az ágytakaró plüssre, ami nagyon tetszik neki, most is azt gyömöszöli. Kapott enni is, és el is fogadta, persze Hópihe is megkóstolta, mondjuk a cic is Hópihe kajcsiját, így rendben is vannak. :-)
Kíváncsi leszek az éjszakára, meg remélem, hogy jól összebarátkozik a kutyi és a cicó és sok szép évük lesz együtt!
Cinella

2010. augusztus 6., péntek

Hazajöttünk

Lassan 1 hete, hogy hazajöttünk a nyaralásból. Sajnos az idő nem volt hozzánk túl kegyes, igaz nagyon kegyetlen sem. A legrosszabb szombaton volt, mert akkor tényleg egész nap esett az eső. Viszont mi kiszúrtunk vele és elmentünk egy élményfürdőbe. Cinus nagyon élvezte, csúszdázott, bugyborékba ült, meg egyéb nyalánkságok. Voltak gyógyvizes medencék is, ami igazán különleges, hogy sós volt a vize. Én ilyennel még nem találkoztam máshol. Ja és az egyik ilyen sós gyógymedence kinti volt, és benne egy koktélbár. Cinus nagyon élvezte, hogy a vízben lehet innivalót kérni. Ő alkohol menteset mi alkoholos koktélt szürcsölgettünk.
Ezenkívül voltunk még Siófokon, ahol készült rólunk egy jópofa fénykép. A királyi család! :-) Anyu azóta is magán nevet, hogy hogyan néz ki, pedig szerintem pont olyan mint egy anyakirályné. Én pedig kaptam egy ékszertartót. Mikor Siófokon voltunk minden alkalommal jól megnéztem magamnak, hogy, de szeretnék én egy ilyet. Most pedig megkaptam. Alig vártam, hogy visszaérjünk a házhoz, rögtön fel is díszítettem. Sajnos az idő nem tette lehetővé számomra a Balatonban való fürdést, így ez nekem most kimaradt, de Cini és Karcsi nálamnál jobban bírják a hideget, így Ők bemerészkedtek. Egyébként Cintia kipróbálta magát, mint horgász. Egészen jól ment neki. Fogott egy vödörnyi snecit. Aztán amikor elmentünk enni kint hagytuk ezt a vödröt halastul a teraszon. Mire jóllakottan visszaértünk a halaknak hűlt helye volt. Viszont éppen láttunk elsuhanni egy vörös macskát. Másnap ismét elment horgászi a csajszi, megint hazajött egy vödör snecivel, de ekkor már rutinos volt. Fogta a halakat, és megetette a szomszédban lakó két helyes fiatal cicát. És itt kezdődtek a gondok, azóta ugyanis Cini egy macskáért könyörög. Ilyenkor persze nagy az egyetértés a gyerekek között, úgy összefogtak, hogy csak na! Együtt tervezgetnek, könyörögnek, netet bújják. Szóval sarokba lettem szorítva, de ez már egy másik történet.
Cinella

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails