A tépőzáras macska és a szalmaözvegy

Az előbbi Erik új neve, az utóbbi az én jelenlegi megszólításom. A tépőzáras macska elnevezés Cinustól származik, és azért kapta cicó, mert amikor leszedjük a kárpitozott bútorról, akkor a kapaszkodós körmeinek van olyan hangja, mint amikor a tépőzárat szedjük ketté. Azért van humora a lányomnak! :-) Lassan kezdem úgy érzem, hogy hosszú folyamat lesz, mire megértetem a macskosszal, hogy a bútorok nem az ő körmeinek vannak. Próbálom azt is megértetni vele, hogy a cica kaparófa viszont azért van. Egyenlőre nem én állok nyerésre, de nem adom fel. Mondjuk az ebédlőben már néhány helyen hiányzik a tapéta, ennek viszont egyáltalán nem örülök.
A szalmaözvegy meg azért vagyok, mert Karcsi és Cini elmentek 1 hétre kerékpártúrázni a Tisza-tóhoz. Lánykám már ott is alkotott. Az első kempingben talált 2 lány békát, mikor kérdeztem, hogy honnan tudta, hogy lány béka, akkor azt válaszolta, hogy onnan, mert beugráltak a lány wc-be. Komolyan megzabálom!!! Szombaton kísértem el Őket. Vonattal mentünk, ami igen kalandosra sikeredett. Az úgy kezdődött, hogy szombat hajnalban akartunk indulni, de az éjszakai vihar miatt kicsit elbizonytalanodott mindenki, de mivel nap közben jó idő volt, ismét felbátorodtunk. Kinéztem egy délutáni vonatot, majd taxit hívtunk. Ekkor derült ki, hogy 2 kerékpár szállítására nincsenek felkészülve a taxitársaságok, pedig mekkora üzleti lehetőség lenne ebben is, de ez egy másik történet. Végül sikerült hívnunk egy kisbuszt, viszont a sofför...... Hát olyan tutimutyi embert mint az volt. :-(  Előszőr úgy  toporgott a bicajok körül mint a szarógalamb, majd megpróbálta behajtogatni a kocsiba. Nagy nehezen elindultunk, kb 2-vel. Ekkor már kezdtem berágni. Felhívtam a figyelmét arra, hogy időben szeretnék kiérni a pályaudvarra, tehát igyekezzen kicsit. A Keletinél a parkolóban 3 kört tett, mire megállt, itt én már fonalat veszítettem és inkább elrongyoltam jegyet venni. Ekkor kaptam a második agyvérzést. A pénztáros néni közölte, hogy arra a vonatra nem lehet kerékpárt felvinni, amit kinéztem (a neten még volt jelzés), de egy fél órával korábbira igen. Oké mondom legyen. Megvettem a jegyeket, rohanás a vonathoz, persze a legmesszebb, ott kérdezem a kalauzt, hogy hol a kerékpárszállító, mire ezen a vonaton nincs. Na erre mit lehet tenni? Sírni nem tudtam, bár már nagyon szerettem volna. Végül feltettük a legutolsó kocsiba. Nagy nehezen megérkeztünk Füzesabonyba, én ott még segítettem nekik feltenni a másik vonatra a cuccost, és integettem nekik, amikor a vonat elindult, majd megvártam a hazafelé tartó vonatom és azzal jöttem vissza. Jó későn értem haza. Vasárnap jó volt, hogy kicsit végre varrhattam, (fénykép még nincs, mert a gép a túrázóknál) nem kellett 2 percenként ugrálnom valamiért. Ma viszont megállapítottam, hogy nem szeretnék egyedül élni. Remélem nem is lesz ilyen sosem. Szóval a család egy része a Tisza-tónál kempingezik, a másik az unokatesónál dorbézol. maradt nekem 1 db kutya, 1 db macska, 1 db hörcsög, 1 db teknős, és 1 db hal.
Cinella