2012. december 1., szombat

Adventi koszorú

Mivel holnap lesz advent első vasárnapja, ezért ma ugye el kellett készülnie az adventi koszorúnak. Cintia pár napja megkérdezte, hogy idén csinálhatja-e ő. Mivel egyre ügyesbb, és gyönyörű dolgokat alkot, ezért bátran rávágtam, hogy persze. Meg is lepődött, hogy milyen könnyen beleegyeztem. Ma Cini és Karcsi nekiindultak beszerezni a hozzávalókat, majd itthon nekiállt és megcsinálta. Teljesen egyedül. Én ugyanis elhatároztam, hogy nem szólók bele. Azzal kezdte, hogy a gyertyákra ráragasztotta a szalagot, majd elhelyezte a koszorún. Mielőtt rögzítette volna a többi apróságot is odatette, hogy lássa hogyan fog kinézni a kompozíció. Többször megkérdezte, hogy szerintem így jó lesz-e, én meg mondtam, hogy ez most az Ő projectje és úgy lesz tökéletes ahogy megcsinálja. mikor mindennel elégedett volt ragasztópisztollyal rögzítette a terméseket, fahéjat, kis tobozokat, csillagánizst, fenyőágat. Végül pedig fagyöngyöt ragasztott a fahéjra. Szerintem meseszép lett, és nem azért mert a lányom csinálta, hanem azért, mert meseszép!!!!
 
Cinella

2012. november 26., hétfő

Kézműves vásár

Szombaton Cintiával és egy blogos barátnőmmel Kismacs-Krisztivel elmentünk a PECSA-ba rendezett Kézműves kiállítás és vásárra. Cinus nagyon élvezte, mert rengeteg mindent ki lehetett próbálni. Pólót festett, gyertyát mártott, angyalkát készített, sőt még "aranyat" is mosott. Míg Cinus alkotott mi Krisztivel körbejártunk, mindent jól megnéztünk, sok mindent jól kibeszéltünk, és megbeszéltünk. Természetesen a vásárlás sem maradhatott el, pedig azzal a szándékkal mentem, hogy nem kéne több dolgot összevásárolni, de ezt nem sikerült betartanom. Velem jöttek némi fa gombok, szalvéták, repesztőlakk. Vittem fényképezőgépet is, de valahogy nem fényképeztem túl sokat, ellenben nagyon keveset. Az angyalkakészítést és a gyertyamártást egyáltalán nem, pedig akkora élvezettel csinálta mindet. Az "aranymosást" és a pólófestést viszont megörökítettem. Kövekből sokkal több lett a végére, csak akkor már én is nyakig vizes voltam.
 
Cinella

2012. november 3., szombat

Halloween party

Cintia nagyon beleszerelmesedett ebbe a halloween dologba és már napok, sőt hetek óta a bulit tervezte. Készített meghívót, forgatókönyvet, mikor mit kell csinálni. Mivel az őszi szünetben apjával volt itthon, így aztán Őt rá tudta venni mindenféle vásárlásra. Vett neki vámpírfogakat, héliumos party lufikat, álarcot. A piacról egy szép nagy tök is került a házhoz. Cinus kitalálta milyen legyen, Karcsi kifaragta. A buli kezdetéig az erkélyen lakik, így talán tovább bírja. Cinussal még a buli előtt sütöttünk szellemsütiket, nagyon gyorsan elfogyott. A boszorkányujjakat idén még kihagytuk, de jövő évben már az is benne lesz a programban. Mivel ez a buli beöltözős, így nekünk is jelmezt kellett ölteni. Cini meglepő módon vámpír lett. A sminkje nem sikerült túl jól, mert állandóan ficerget és a szájáról is lenyalta a "rúzst". Karcsi denevér lett, Mama szellem, én pedig a Sötétség úrnője (mily kreatív vagyok). Volt nagy táncparti, tejszínhab etetés bekötött szemmel, bújócska a sötétben. Akartunk még almahalászatot is, de az elmaradt. Ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk. A legközelebbi bulira többeket is meg fogunk hívni, reméljük többiek is legalább ilyen jól érzik majd magukat.
 
Cinella

2012. október 26., péntek

Citromos méz

Pár napja a facebook-on láttam ezt az egyszerű, de annál szuperebb receptet. Citromot vékonyan felszeleteljük, beletesszük egy befőttes üvegbe, majd mézet öntünk rá. Lehet bele gyömbért is tenni. Mivel nekem nem volt itthon gyömbérem, így azt kihagytam. Hűtőben pár nap alatt összeérik, ami azt jelenti, hogy a citrom feloldódik a mézben, olyan lekvár szerű lesz. Ha készen van, akkor egy bögrébe teszünk egy teáskanálnyit, forró vízzel felöntjük, és kész is a fincsi gyógyító teánk. Legalábbis ezt írták. Mivel én ma tettem el, még nem tudom milyen lesz a végeredmény, de a citromot és a mézet is nagyon szeretem, így aztán azt hiszem rossz nem lehet. Még azt is írták, hogy 3 hónapig hűtőben eláll. 
Az enyém így néz ki:
 Jelenleg a hűtőben ücsörögnek, és várják, hogy megegyük. Mondjuk nem lenne gond, ha már tegnapelőtt készen lett volna, mert Cinin kívül mindenki dögrováson van. Ki kevésbé (én), ki jobban (Karcsi), ki meg már éppen kilábalóban (Sziszi). 
Cinella

2012. október 21., vasárnap

A Vámpírlány

Nagyon szeretem Cintiát fényképezni, mert szereti Őt a kamera. Szuper fényképarca van. Viszont mivel kezd kamaszodni, így aztán nem minden képét engedi a nagyvilág elé tárni. Ezt a képet meglátva, szó szerint követelte, hogy mutassam meg. Szerintem is egyik legjobb fénykép, amit mostanság csináltam. Ja és ugye halloween közeledtével szereti mórikálni magát mint vámpír. Ma például meg kellett néznünk 100x-ra az Alkonyatot.
Szóval a kép:
 
Cinella

2012. augusztus 24., péntek

Csajos nap

A héten itthon vagyok szabin, mert már nincs semmilyen tábor Cintiának, és nem mellesleg készülnünk is kell a sulira. A füzeteket, ceruzákat, festéket, gyurmát, és egyéb fontos dolgot már megvettünk, a szeptemberi ebédet befizettem. A könyveket a jövő héten adják ki. Az is bele fog kerülni sok-sok ezer forintba. Már így is egy raklap pénzbe került. Na de nem is ez a lényeg. Egyik reggel Cinussal elhatároztuk, hogy egy jó kis csajos napot csinálunk. Elindultunk fagyizni. Cél irányosan mivel még az előző héten az egyik kolléganőmék voltak egy olyan fagyizóban, ahol a gombócok helyett rózsa kerül a tölcsérbe. Na ide indultunk el. A Margit hídnál derült ki, hogy valami gond van a villamossal, és a pótlóbuszt még nem indították el, ezért úgy döntöttünk átsétálunk a hídon. Közben mint jó turista fényképeztem.
 Aztán elsétáltunk az oktogonig. Ott felszálltunk a Kisföldalattira és elmentünk a Bazilikáig. Ott gyorsan vettünk rózsafagyit. Cini őszibarack-levendulás fehércsokisat, én pedig chilis csokit és mogyorósat. 
 A fagyival egy kicsit leültünk pihenni, majd úgy döntöttünk mozizunk egyet. Tettünk egy jó nagy kört ott a Bazilika körül, majd ismét Kisföldalatti. Végül a Westendben kötöttünk ki. Megnéztük a Merida a bátor című filmet. Mozi előtt még kávéztunk egyet. Én szerettem volna kávézni, de "Hami" lenyúlta.
 Mozi után elsétáltunk a Jászai Mari térig, ott pihenésképpen beültünk a Mekibe, majd átsétáltunk a hídon, és végül a HÉV-vel hazajöttünk. Mindketten jól elfáradtunk, de nagyon élveztük a kettesben töltött napot! 
Azon azért nagyon jól szórakoztam, hogy külföldi turistának néztek minket, és meg akartak hívni egy buszozásra.
Cinus is csinált néhány képet, egy kávézónál, ahol coca-colás asztalok és székek voltak.
 Természetesen muszáj volt Cintiáról "művészi képeket is csinálnom. Ez az egyik kedvencem:
 
Cinella

2012. augusztus 4., szombat

Túró Rudi torta

Cintia 2 hétig nyaralt a papával és Rózsi mamával. Annyira hiányzott, hogy elhatároztam, hogy valami nagyon finomat csinálok Neki! Mivel Ő is, és nem mellesleg én is nagyon szeretjük a túró Rudit, így egy ilyen receptre esett a választásom. Itt találtam. Nagyon finom lett, és Cintia is örült neki. Jutott a tortából még a kolléganőimnek is és nekik is ízlett.

Cinella

2012. július 30., hétfő

Szoba új köntösben

Ismét jó régen írtam. Valahogy nem volt kedvem leülni a gép elé, és írni. Macerásnak éreztem, ami sok időmet veszi el. Mitől? Fogalmam sincs, mert sokat nem is alkottam. Azt hiszem kicsit megint leültem. Még szerencse, hogy van nekem 3 nagyon jó munkatársnőm, akike hívhatok már barátnőmnek is. Négyesben a melóhelyen is nagyon jól tudunk együtt dolgozni, és a szabadidőnet is képesek vagyunk tartalmasan eltölteni. Sajnos idén munkailag sok minden összejött és ezért a bulik kissé háttérbe szorultak. Szerencsére kezdenek tisztulni a munkahelyi dolgok, így aztán több időnk marad egymásra. Ha csak pár órár jövünk össze már az is sokat számít.
Na, de ugye a szobáról szeretnék beszélni. 
A nagyszobánkra már nagyon rá fért a felújítás. Karcsival egy ideje már beszélgettünk ról, hogy mit és hogyan kéne csinálni. Nézegettem tapétát, és Karcsi az IKEA katalógusból kinézett egy szuper gardróbszekrényt. Elkezdtünk tervezgetni, jártunk nem is egyszer az áruházban, nézegettük, hogyan, miként kéne megvalósítani amit elképzeltünk. Egyik nap úgy ébredtem, hogy most elég volt a tervezgetésből, essünk neki a kivitelezésnek. Hát igen ez vagyon én, Sokáig nem szeretek várni, ha eltervezek valamit, akkor abba rögtön fejest is ugrom. Még szerencse, hogy itt van nekem Karcsi, aki viszont tervezget, kivitelez, megvalósít, mindazt amit én elképzeltem. Így aztán belevágtunk a szobafelújításba. Első körben eladtuk a régi bútorokat, hogy beférjen az új. Kinéztem a tapétát, megrendeltem, megvettük a parkettát. Ezután kezdődött az igazi megpróbáltatás. Nekiálltunk felszedni az előző parkettát, leszedni az előző tapétákat. Igen tapétákat, mert volt olyan hely, ahol még az eredeti házgyári is fent volt. Egy idő után feladtuk, mert úgy oda volt ragasztva a betonhoz, hogy nem akarta elengedni. Valószínűleg még mindég csak a tapétázásnál tartanánk. Végül győztünk. Parketta lent, tapéta fent, és ráadásként tettünk a plafonra állmenyeztet, amit utána lefestettünk. Közben megjött a bútor is. Nekiálltunk összeszerelni. néha úgy éreztem, hogy meghaladja képességeinket, de végül minden rendben ment. Elkezdtünk bepakolni. Miért van, hogy kipakolni sokkal könnyebb, mint vissza? Ezzel a részével még ma sem végeztünk igazán. Sok minden hiányzik, amik ugyan apróságok, de mint tudjuk sok kicsi sokra megy, így aztán most gyűjtögetjük a pénzt ezekre az apróságokra. Végül pedig néhány kép. 
Az én sarkom. Itt szoktam alkotni, és innen irányítom a blogom is.

A dobozban vannak a hímzőfonalaim, és a háttérben a hálátlan orchideáim, akik évek óta csak leveleket és lélegző gyökerek milliónyit hozzák, de virágot azt nem.
A kedvenc velencei állarcom. Még 1992-ben vettem a karneválon. Azóta túlélt már néhány költözést és szobafelújítést is.

A csillárom, ami valószínűleg napokon belül átköltözik Cintia szobájába, mert nálunk nem mutat jól. Túl kicsi lett a szobához.

Az utolsó képen látható a gardróbszekrény hátulja ami a szobánk fala lett. Már letapétáztuk, és itt lesz majd a "családfám". Az egyik ismerősöm ide fog festeni egy szép nagy fát, amire én családi képeket fogok aggatni. Ha készen lesz, mutatni fogom.
 Cinella

2012. június 4., hétfő

Esküvőszervező lettem

Még tavaly év vége felé jelentkeztem esküvőszervező tanfolyamra. Idén volt 6+1 alkalommal. Nagyon tetszett, és igen sok dolgot tanultam. Olyanokat, amiket nem is gondoltam volna. Egészen más szemmel látom az egész történetet, és megismertem pár szolgáltatót is. Jelenleg még nem gondolom, hogy ezzel fogok foglalkozni, de ha van akinek mondjuk pont rám lenne szüksége szóljon!
A plusz egy alkalom pedig egy esküvői divat nap volt. Ruhatörténeti előadással kezdtünk, egészen a 1730-as évektől. Innentől datálódik igazából a divat, mint olyan. Nagyon érdekes volt látni, hogy miben jártak anno a divatozni akaró  gazdag nők. Mit ne mondjak voltak olyan ruhák, amik komoly fizikai megterhelést jelentettek a viselőjének. Majd pedig megtanultuk, hogy milyen típusba tartozunk, és ezekhez a típusokhoz milyen színek valók. Mondtam is itthon Karcsinak, hogy le kell cserélnem a ruhatáramat, mert azok amik tetszenek nem valók hozzám. :-) Lényeg, a lényeg nagyon jól éreztem magam.



Cinella

2012. április 7., szombat

92 év

Drága Nagymamán március 30.-án lett volna 92 éves. Sajnos múlt év július végén itt hagyott minket. Engem nagyon megviselt a születésnapja. A munkahelyemen még a barátnőimmel is összekaptam, pedig nem akartam, és Ők sem akartak megbántani, de sajnos nagyon érzékeny vagyok. 

Mamikám boldog 92. születésnapot! Nagyon hiányzol, és mindég hiányozni fogsz! 
SZERETLEK!

Cinella

Miért kell a pogácsának.....

......kereknek lennie. Lehet például szív alakú, mint nálunk. Cinussal ma megvehagymás-juhtúrós pogácsát sütöttünk. Végre jól sikerült, nem lett kő kemény, csak egy kicsit sótlan. Nem mertem sok sót tenni bele, mert ugye a túró is sós, féltem, hogy ehetetlen lesz. A családnak nagyon ízlik, azt mondták megtartanak. :-)

Cinella

2012. március 17., szombat

Karácsony óta történt.

Rengeteg dolog történ velem/velünk karácsony óta, csak nem volt kedvem, időm írni. Haladjunk tehát szépen sorban. Még decemberben a kolléganőim/barátnőimmel elmentünk Demjén koncertre. Hú nagyon jól éreztük magunkat. Tomboltunk mint a tinilányok, teli torokból énekeltünk. Mivel a lányok nem hatalmaztak fel, hogy róluk képet tegyek fel, így aztán az előadókról készítettem egy kis montázst. Vendégművészként ott volt Révész Sándor, Presser Gábor és a Bergendi együttes is. A legkedvesebb számaimat is elénekelték. Szóval szuper jó volt!




A szilveszteri bulit itthon tartottuk, átjött a legjobb barátnőm a családjával, azaz majdnem a teljes családjával, mert a legkisebb lány otthon maradt a nagyival. Szóval jöttek 4-en 1 pasi és 3 csajszi. Cinus és a két lány, akik nagyjából annyi idősek mint Ő tök jól eljátszottak. Persze bevontak minket is. Így került a fiúkra hosszú paróka, és egyéb bulikellék. A barátnőm és én pedig ördöglányok lettünk. Jókat nevettünk, beszélgettünk játszottunk.



Januárban elmentnük egy szuper jó helyre. Ez pedig a Csokoládémúzeum. Jól hangzik mi! Ez egy magánkézben lévő múzeum, ahol a tulajdonos maga is csokikészítéssel foglalkozik, ezenkívül gyűjt mindent ami a csokihoz kapcsolódik. Amikor odamentünk szerencsések voltunk, hiszen maga a tulaj vezetett körbe minket, ami egyben azt is jelentette, hogy több információt kaptunk, mintha sima túravezetést kaptunk volna. Ezenkívül kaptunk kivételes meglepiket is, mégpedig pálinkás csoki képében. Fincsi volt, nyami! A túravezetés után egy isteni fincsi fejedelmi lakomában részesülhettünk. Fú, még most is bizseregnek az ízlelőbimbóim. Ja és el ne felejtsem elkészíthettük a saját csokinkat is. Én egy rózsaborsos csokit készítettem.



Februárban pedig a szecesszió házában voltunk. Odafelé a csapat egyik tagja mutatott egy házat, ami szintén a szecesszió jegyében készült, és tele volt mindenféle érdekességgel. Pl. mókus, béka, darázs, madár a fiókáival, kígyók, stb...Nagyon tetszett. Távcsővel és fényképezőgéppel kutattuk a szépségeket a házon. Ezután elmentünk a kirándulásunk céljához. Ott a túra végeztével beültünk a kávézóba megpihenni, majd elmentünk megnézni az aranyalmát termő fát is.



Mivel aznap gyönyörű szép idő volt, így aztán nem siettünk haza, hanem egy jót sétáltunk a városban.

Februárban van ugye a farsangi időszak. Cinus és néhány osztálytársa idén egy csoportos előadással készültek. Michael Jackson Thiller c. számára zombitáncot jártak. Sajnos én lekéstem az előadást, mert ugye dolgoznom is kell, így aztán csak telefonnal felvett mozin keresztül láttam. Így is szuper volt. Anyu látta élőben is, és nagyon tetszett neki, elsők is lettek az előadásukkal. nyertek egy csokitortát, amit gyorsan meg is ettek.

Hát nagyjából ennyi. Igyekszem ezentúl sűrűbben leírni mindazt amit el szeretnék raktározni az utókornak.

Cinella

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails