Szóval az úgy kezdődött, hogy mi egy lakótelepi lakás 6. emeletén lakunk, ahová sajnos nagyon ideszoktak a galambok. Próbáltam már sokféleképpen megszabadulni tőlük, de nem ment. A nyár elején volt egy olyan időszak, amikor egy galambpár befészkelte magát a virágládámba, és mar tojást is leraktak. Pedig napi szintem dobtam ki a fészküket. Pont Sziszi volt itthon, amikor a tojás megérkezett, ezért Ő hajtotta végre az abortuszt. Utána egy darabig nem jöttek, majd ismét ideszoktak. Nekem meg nagyon, de nagyon elegem van belőlük. Idepiszkítanak, kurrognak, szétverik a virágaimat. Aztán rátaláltam
Jenőre, aki egy varjú. Persze nem igazi varjú, hanem műanyag, de élethű, és mivel a galambok ősellenségei, ezért félnek tőle. Tehát Jenő kiköltözött az erkélyünkre, hogy a galambok ne jöjjenek. Eddig nem 100%-os a dolog, de lényegesen ritkábban jönnek. Remélem teljesen leszoknak az erkélyünkről.
Cinella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése