Német szavalóverseny

Cintia az iskolában németül tanul, és mivel német nemzetiségi az iskola, ezért minden évben rendeznek itt kerületi német vers és prózamondó versenyt. Így volt ez idén is. A tanító nénije már tavaly is szerette volna, ha elindul ezen a versenyen, de Cini visszalépett, és szerintem igaza is volt. Akkor még nem volt felkészülve egy ilyen megmérettetésre. Idén viszont elindult. Két verset kellett megtaulnia. Az egyik kötelező vers volt, ezt mindeni előadta, a másik szabadon választott, amit persze a tanító néni választott ki. Cinikém gyönyörűen megtanulta a verseket, nagyon nagy örömmel mondogatta. A versenyen a sorsolás nem kedvezett szegénykémnek, mert Ő volt az első. Izgult szegény nagyon, de szépen elmondta mindkét verset, nem bakizott, nem hibázott. Szerintem volt aki nem mondta olyan szépen mint Ő, de volt olyan is, aki szerintem csodaszépen mondta mindkét versét. Minden versenyző kapott emléklapot, aki elindult a versenyen, ajd az első 6 oklevelet is. Cinikém nem került be ebbe a hatba, amin én nagyon elcsodálkoztam, sőt kicsit csalódott is vagyok. Biztosan én nem tudom megiíélni, hogy ki hogyan szerepelt, mert az a kis versmondó, aki nekem nagyon tetszett, szintén nem kapott oklevelet. Szerencsére Cintia azzal volt elfoglalva, hogy kapott emléklapot, és ettől iszonyatosan boldog volt! Közölte is, hogy jövőre is indulni fog. Persze vele örültem és próbáltam a csalódottságomat leplezni, nehogy elrontsam a jókedvét. Szerencsére Ő egy született optimista ember, akinek a pohár mindig félig tele van, és az, hogy ez félig üres is lehet sosem jut eszébe! Ezt tuti nem tőlem örökölte!

Cinella

Sziszi a Hős!

Ezzel a bejegyzéssel szerda óta tartozom a fiamnak! A történet az, hogy cintia logopédushoz jár, de ugye ezek az foglalkozások mindig olyan agyatlan időpontban vannak ami a dolgozó anyáknak nem kedvez. Cini 3/4 3-tól 1/2 4-ig van a logopédusnál, én meg fél 4-ig dolgozom, tehát fikizailag lehetetlen, hogy el tudjam vinni. Itt jön a képbe Sziszi a Hős! Elment a húgáért az iskolába, majd átkísérte a logopédushoz. Békáson a túloldalon van, mint ahol mi lakunk. Az utolsó méterekre telefonos segítséget kért, de nagyon ügyesen odaértek. Megvárta, míg végez, és elindultak hazafelé. Igen ám, de szerdánként Cininek fél5-től-fél6-ig művészi tornája van. Ezért éppen csak hazaértek letették a táskát és kísérhette vissza a suliba a tornára. Szegénykém úgy elfáradt, mire hazaért, de megcsinálta! Nagyon büszke vagyok rá!!!!!!!!!! Megbeszéltem vele, és anyuval is, hogy ezentúl Ő viszi Cinit a logopédushoz, viszont anyu megy érte, és viszi vissza a suliba a tornára. Én meg rohanok haza Cinusért a suliba! Hát ennyi a történet! Köszönöm Szilveszter, hogy ilyen sokat segítesz nekem! Nagyon szeretlek! :-)

Cinella

A radír

Tegnap délután mentek Ciniért az iskolába. Ő már messziről elkezdett futni felém, és a kis arcocskáján láttam a szomorúságot. Ahogy egyre közeledett, észrevettem, hogy már sír is. Nagyon megijedtem, mi lehet a baj. Mondta, hogy az egyik osztálytársánál látta napközben a radírját, és hiába kérte nem adta vissza. Mivel a kislány még pont ott volt szépen megkérdeztem tőle, hogy mit tud a radírról. A lány teljesen merev arccal és boci nagyságúra tágított ártatlan szemmel közölte, hogy nála nincs. Kicsit később a tanító néni is kérdezte, ekkor már azt mondta a tanári asztalra tette. Közben megjött a lány anyukája is. Mi 3-an tanító néni, Cini
és én felmentünk a terembe megkeresni a radírt. Anyuka utánunk jött. Mikor elmeséltem, hogy mi történt nekem esett, hogy mit akarok azzal a 20 Ft-os radírral és különben is Cini tavaly eltörte a hajszárítójukat. Ez persze nem igaz, és már tavaly is volt egy csatája az osztályfőnöknek az anyukával ezzel kapcsolatban. Szó szót követett anyuka elviharzott. Mi a teremben kipakoltuk Cini táskáját, hátha mégis ott van, meg megnéztem a padjában. Nem telt el 2 perc és anyuka visszajött, kezében a lányom radírjával, hogy szétszedte a lánya táskáját és benne volt. Most majd előveszi a gyereket, meg szétszedi, meg minden. Nem győztük mondani a tanító nénivel, hogy erre semmi szükség. Hazafelé az utcán hallottuk, hogy üvölt a lányával, zengett a lakótelep. Sajnálom a kislányt. Cinivel megbeszéltük, hogy ezentúl semmi ilyesmit nem visz be a suliba ne adjunk okot arra, hogy eltűnjön. Azért nagyon szomorú vagyok, hogy a lányomnak azért kell gagyi dolgokkal az iskolában dolgoznia, mert a jobb felszerelésének egyszerűen lába kél. :-(
Ja és mielőtt felmerül a kérdés, hogy miért ilyen nagy ügy a radír. Azért mert Cini gyűjti őket!Cinella

Vendégeink voltak

Ma itt volt nálunk vendégségben a keresztanyukám férje, és az élettársa. Ez azért nagyon nagy öröm számomra, mert mióta keresztanyukám meghalt (2008 január), azóta csak 1x láttam Lacit. Hiába hívtam, telefonáltam. Kicsit olyan érzésem volt, hogy kerül engem, pedig én nagyon szeretem. Nagyon sok mindent köszönhetünk neki. Pl. apukámat is ő beszélte rá anno, amikor lakást vettünk, hogy a jelzálogot igenis rá kell tenni a lakására, ennyivel kötelessége segíteni nekünk. Szóval nagyon hiányzott már Laci. Persze a keresztanyukám is hiányzik, de ő már velünk van a szívünkbe mindörökké.



Ma pedig megismerhettem Katit, akivel Laci mostanság él. Nagyon kedves, jókedvű hölgy. Jókat beszélgettünk, nevettünk. Örülök, hogy jól megvannak. Remélem mostantól ismét sűrűbben, láthatom őket.



Cinella

Influencica

Teljesen fel vagyok háborodva! Hol élünk mi? Álitólag demokráciában!! Azért álítólag, mert ott ugye van választási lehetősége az ember lányának. Na hétfőn a gyerekek hazahozták a hozzájárulásról a papírt. Azon csak egyféle választási lehetőségvan. Hozzájárulsz az oltáshoz és kész! És ha nem akarok hozzájárulni? Mivel én nem akartam, ezért szépen pirossal ráírtam, hogy NEM járulok hozzá!Hát hol itt a demokrácia?????? Na most jól kipuffogtam magam.
Cinella

Logopédus folytatás

Ma felhívtam a logopédust, hogy mikortól mehet Cintia a foglalkozásra. Jövő héten szerdán lesz az első alkalom. Ennek örülök, mert remélhetőleg elkezd majd javulni a drágám olvasási technikája. Viszont van egy olyan érzésem, hogy, ha én nem telefonálok, akkor Ő nem hív fel. Na minegy. A lénydeg, hogy van időpont. Közben egy kedves barátnőm, aki Cini oszálytársnő-barátnőjének az anyukája mondta, hogy vegyek hangoskönyvet, és mközben Cini hallgatja a mesét, és nézi a szöveget, talán könyebb lesz a vizuális memorizálás. Erre is rákérdeztem a logopédustól, hogy szerinte használ-e, de azt mondta, hogy nem tudja, próbáljam ki. Na ilyenkor mit gondoljon az ember lánya?

Az itt látható képen Cintia kb. 1,5 éves volt, és tiszta hab!

Cinella

Emlékezünk!

Ma van halottak napja. Igazából nem szeretem ezt a fajta kampányszerű emlékezzünk dolgot. Az én szeretteim, akikért ma gyertyát gyújtottunk mind a szívemben élnek, sokat beszélgetünk róluk, emlékezünk rájuk az év 365 napján. Temetőbe nem járunk, mert szórásos temetésük volt. Egyedül a keresztanyukám, aki el lett temetve, de nagyon messze van tőlünk, és ilyenkor a hidegben nem szeretek temetőbe járni. Mivel Cini sokat emlegeti, ezért tavasszal-nyáron megyünk ki hozzá.

Cinella

Cintia beteg :-(

Már megfigyeltük Cintiánál, hogy mindíg akkor betegszik meg, amikor több napos, sátoros, és egyéb ünnep van, és tuti, hogy a közelben nincs ügyelet, gyógyszertár. Most is ez történt. :-( 23.-ára virradó hajnalban arra ébredtem, hogy Cini átjött a szobánkba, hogy majdnem megfulladt a köhögéstől. Olyan ugatóan köhögött, mintha kruppos lenne (ezt is minden alkalommal produkálja, de szerencsére nem krupp). Rögtön kinyitottam az erkélyajtót, és betakargattam az ágyamban. Viszont éreztem, hogy nagyon forró. Lázmérés 38,2. Ment a panadol szirup, majd fél óra után ismét mérés 38,8. Na itt kezdtem pánikolni. Felhívtam az ügyeletet, de aztmondták ez nem vészhelyzet nem küldenek orvost. (Na ezt most nem kommentálnám.) Következő fél órában elkezdett lemenni a láza, és szépen elaludt az ágyunkban. Így viszont mi nem fértünk el az ágyban, Cini ugyanis képes egymaga elfoglalni egy kétszemélyes fekvő alkalmatosságot! Délelőttünk azzal telt, hogy ügyeletre mentünk-taxival-majd az ügyeletes patikát látogattuk meg. Szerencsére Cintiánál a láz általában fél napig szokott tartani. Kapott antibiotikumot, meg köptetőt. Lázcsillapításra azóta nem volt szüksége. Étvágy egészen jó, és a gyogyikat is beveszi, sőt Ő hozza, hogy kimérjük az adagját, pedig nagyon rossz az íze, meg is iszik utána egy vödör teát. Még köhög, főleg éjszakánként, olyankor több alkalommal is akár percekig hallom. Szerencsére van, hogy fel sem ébred, én viszont minig. Szegénykémnek jó kis őszi szünete lesz.
Azért jó dolog is történt, erről bővebben itt olvasható!

Cinella

Ajándék

Cintia ma születésnapi partira hivatalos. Osztálytársai (iker kislányok) hívták meg. Ezért egy kicsit bajban voltam, hogy mit is adhatnék nekik. Kitaláltam, hogy részben közösen kapnak ajándékot. Régebben sokat foglalkoztam a szalvétatechnikával, ezért erre esett a választásom. Vettem egy szép nagy ékszeres ládikát, melyben tükör is van, és kivehető dobozkiái. Szépen lefestettem, és kidiszítettem szalvétával. Mivel lánykákról van szó, ezért azt a ragasztót használtam amiben csillám is van, így szépen csillogott a dobozka. Kaptak a lányok még csattot, hajgumit, és hogy ne legyen olyan snasz, ezért organzából varrtam egy-egy kis szütyőcskét, amit csillogós virágok is díszítenek, anyagon belül. A zsákocskák azért fontosak számomra, mert most varrtam másodszor, meg azért is, mert egy kész zsák volt amiről elkészítettem. Magam jöttem rá, hogy hogyan is csináljam. Tök egyszerűnek nézett ki, mégis megkínlódtam vele. Viszont a végére egészen belejöttem.

A lányok örültek az ajándéknak, mert láttam amikor kicsomagolták, majd még hallottam, hogy körbeújságolják, hogy "Cini anyukája csinálta". Ez olyan nagy öröm, ezért megérte!
Cinella

A nagy átalakítás

Ma néhány apukával és kicsit több anyukával kifestettük, kidiszítettük Cintia osztálytermét. Sajnos előtte-utána fényképeket nem csináltam, pedig látványos lett a változás. Eleinte csak egy kis tisztasági festésnek indult, de végül az anyukák beindultak és a kreatív oldaluk felülkerekedett.. Fehér fal alulról kapott egy sárga csíkot. A virágok új kaspót kaptak. Szóval nagyon szép lett. Volt ott pár gyerek az osztályból, nekik nagyon tetszett. Kíváncsi leszek mi lesz az osztály, és a tanító néni reakciója. Hétfőn meg fogom tudni, de addig mindenkinek várnia kell! ;-)
Cinella