Zajlik az......

élet nálunk, függetlenül attól, hogy nem írok semmit. Kedvem nem a legjobb, és ebből kifolyólag egyáltalán nincs karácsonyi hangulatom. Persze ettől függetlenül történnek velünk dolgok. Leginkább Cini körül.
Januártól pl. lesz neki kivehető éjszakai fogszabályzója. Múlt héten voltunk dokinéninél. Szerencsére még nincs nagy baj, és remélem ez a kivehetős elég is lesz ahhoz, hogy szép mosolya legyen a csajszinak. Ortopédián is voltam vele, mert kezd bütyke lenni. Szerencsére még itt sincs nagy baj, ludtalp betétet kell beszereznem a gyereknek.
Szombaton Luca napi vásár volt a suliban, ismét varrtam, hogy legyen osztálypénzük. Sikerült is eladni pár szépséget. Még szerencse, hogy sokat csináltam, így maradt még itthonra is. Ezenkívül még táncház is volt a suliban, ez jótékonysági alapon ment, mert mint kiderült az őszi szünetben betörtek a suliba és célirányosan csak a suli felújítására szánt pénzt vitték el. ÁÁÁÁ nem volt belső ember. :-( Szakadna le a keze az ilyennek.
Vasárnap pedig barátnőm (aki egyébként Cinus keresztanyukája) kislányának volt a keresztelője. Olyan szépek voltak. Készült rólunk fénykép is, majd, ha megkapom megmutatom.
A múlt héten pedig Karcsival kettesben Bécsben voltunk az adventi vásáron. Hogy ott mennyi ember van. Amikor a buszunkra vártunk olyan sok csoport volt, hogy a rendőrök lezárták a környéket. Komolyan ennyi embert utoljára az aug. 20.-ai tűzijátékon láttam. Na jó lehet, hogy a tűzijátékon kevesebben voltak.
Szóval zajlik az élet körülöttünk, még ha nem is vagyok jól a bőrömben.
Cinella

Szülinapom-pom-pom

Hát ez a nap is eljött. Csütörtökön, elértem a XXXX-et. A sokk idén elmaradt, ezen már a XXX-nél túl voltam. Most jól érzem magam a bőrömben, bár lehetén néhány kilóval könnyebb, de ez nem is olyan egyszerű.

Sok szépséget kaptam a gyerekektől, Cinus rajzolt,vagdosott, színezett, ragasztott. Nagyon tetszik a végeredmény. Próbáltam fényképezni, de a világítás nem volt az igazi. Karcsitól ugye már előre megkaptam az én szépséges laptopomat, de aért elvitt minket vacsorázni. Igaz, hogy szerdán voltunk, mert csütörtökön tanít, és ilyenkor későn jön haza. Az Árpád híd budai oldalán nyílt egy Trófea étterem még tavasszal, oda mentünk. A gyerekek jól teleették magukat hússal. Sziszinek volt egy olyan köre, amikor csak grillezett húsokat evett. Cinus is jó sokat szedett magának és el is fogyott minden a tányérjáról. Majd az étteremben talált egy játszó sarkot, ahol szépen elszórakozott míg mi befejeztük a vacsinkat. Anyukám pedig beszállt anyagilag a télikabátomba. Mondta is, hogy a kapucniját Ő vette. :-)

Pénteken pedig a melóhelyemen volt egy kis bulicska. Sütöttem sütit (nem kell nagy dologra gondolni, mert a sütőm nincs a helyzet magaslatán), meg vettem üdítőt, és ilyenkor páran összeülünk, beszélgetünk, nevetgélünk, és nem beszélünk munkáról. Ezt a szép bonboniert tőlük kaptam egy szép rózsaszín rózsacsokorral együtt. Hát igen, itt is tudják rólam, hogy rózsaszín mániás vagyok!

Cinella

Fényképezés

....volt Cintia iskolájában. A legfrissebb képek a csajsziról. Jelzem én adtam rá szép ruhát, de Ő odaült a fotós elé melegítőben. Ez persze semmit nem von le a szépségéből, sőt ismét rájöttem, hogy ha a kakisbilit húzom a fejére azt is tudja viselni, az is jól áll Neki. :-) ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ kicsit sem vagyok elfogult a lányommal szemben.

Sajnos Szilveszterről nem csináltak képeket, amit nem is értek igazán, pedig 2 napi könyörgés után sikerült rávennem, hogy hagyja magát lefényképezni, legyen róla is szép profi fotóm. Így aztán marad az, hogy én készítek majd róla pár képet, de ezt nem tudom mikor lesz, hiszen az megint több napi könyörgésembe fog kerülni.

Cinella

Tisza-tó kerékpártúra

Ezt a történetet igazából Cininek vagy Karcsinak, kellene megírni, mert ketten voltak bicajozni. Még tavasszal kitalálta az én párom, hogy elmennek kettesben Cinussal egy ilyen nyaralásra. Azért csak kettesben, mert én félek a bicajon, Sziszi meg mindenhez lusta a gépezésen kívül.
Mondanom sem kell, hogy én nagyon izgultam mi lesz, hogy bírja majd a lány, meg ilyen apróságok. Mondjuk én mindentől félek lassan. :-(
Az indulás igen kalandosra sikerült, de aztán rendben elindultak. Egy darabig elkísértem Őket vonattal, hogy segítsek a kerékpárok, csomagok, és gyerek átszállásában, ugyanis közvetlen járat nincs oda.

A nyaralásuk nagyon jól sikerült, Cinus sok-sok élménnyel tért haza, és már tervezgeti a következőt. Az idő is kegyes volt hozzájuk, mert csak egyszer áztak el, és a sátor akkor sem felűről, hanem alulról ázott be, ugyanis fél óra alatt bokáig érő vízmennyiség érkezett az egekből. A kempingben ahol megszálltak rendesek voltak mert kaptak egy szobát, ahol elalhattak. Egyébként minden nap más-más kempingben szálltak meg. Karcsinak a legfontosabb benyomása az az volt, hogy a vidéki EMBEREK sokkal, de sokkal segítőkészebbek, mint itt a nagy büdös fővárosban. Hű, de szeretnék már elmenni innen. Hazafelé is lementem volna értük, a csomagok, kerékpár és gyerek átszállás végett, de mivel mindenhol segítettek nekik, így csak a Keletibe mentem eléjük. Na itt már látszott, hogy hol is vagyunk. A kalauz, akinek a bicaj tárolót ki kellett volna nyitnia eltűnt, rögtön a vonat beérkezése után, majd mikor nagy nehezen szereztünk valakit aki kinyitotta az ajtót, ki akarták vontatni a szerelvényt, úgy hogy Karcsi még a vonaton volt a két bringával. Még szerencse, hogy pont mellettünk ment el a vokitokis ürge, szóltam, hogy ne húzogassák már el a vonatot, amíg a férjem le nem száll a két kerékpárral.
Összességében nagyon jól érezték magukat, én meg egy kicsit engedtem a parámból, de csak nagyon kicsit.
Cinella

Pécs

Még augusztusban voltunk Pécsen. Az úgy volt, hogy Szilveszternek Anime com rendezvénye volt, egyedül nem akartam elengedni, ezért összeszerveztük, hogy Sziszi és unokatesó Tomi elmennek a rendezvényre, mi addig Karcsival pedig körbejárjuk a várost. Reggel vonatra szálltunk, kb 2,5 óra alatt odaértünk. Először a gyerekek rendezvényét akartuk megkeresni, hogy biztonságba tudjuk őket. Hát nem volt egyszerű a dolog. Karcsi még itthon megnézte a térképen, és közölte, hogy közel van a vasútállomáshoz. Nem volt. Jó 1 órát kóvályogtunk, és bejártuk Pécs sötétebbik oldalát. Végül egy lezárt autó piacon keresztül tudtuk megközelíteni a helyszínt. Gyerekek biztonságos leadása után elindultunk felfedezni a város fényesebbik felét. Megnéztük a Zsolnay múzeumot. Nagyon gyönyörű volt! Majd pedig sétáltunk mindenfelé a városba. Rengeteget fényképeztem. Felültünk a városnéző kisvonatra, ahol volt még idegenvezető is, így rengeteg mindent megtudtunk Pécsről. Pl. azt is, hogy van egy lakatos fal. Régen egy pécsi diák feltett egy kerítésre egy lakatot, ezzel fejezte ki a kötödését Pécshez. Azóta rengeteg lakat került fel. Mi is feltettük a sajátunkat. :-)

Délután visszamentünk a fiúkért, ez sem volt egyszerű, mert a tömegközlekedés eléggé érdekes. Nem úgy van mint Budapesten, hogy a busz indul A pontból, elér B pontra és vissza. Nem itt a busz elindul A pontból majd elér B pontra, de visszafelé egészen más irányba megy, így 2x annyi időbe telik a visszafelé út, mint az odafelé. Ezek után úgy döntöttünk inkább taxival megyünk a vonathoz. Jó későn értünk haza, de a srácok is jól érezték magukat, és mi is. Nagyon hiányzott már egy kis kulturális kikapcsolódás.
Cinella

Erik

Csináltam egy kis kollázst Erikről. Fényképeztem egy tál macskát, két alvóspózt és egy Erik a királyt. Ja a kutyi meg a tépőzáras tök jól elvannak. Napközben jókat rohangálnak, hol az egyik kergeti a másikat, hol a másik. Rágcsálják egymást, meg ilyesmi. Tök egyetértésben elfoglalják az életteremet. Hópihe az asztalom alatt fekszik, Erik pedig a székemen. Szóval jól elvannak.
Cinella

Tekusz is elment

Volt nekünk két ékszerteknősünk Teki és Tekusz. Tavaly októberben elment Teki az örök teknős terráriumba. Tekusz, aki a nagyobb és erősebb volt maradt velünk. Ő volt aki mindig először úszott a kajáért, aki kiette Teki szájából is, ha Ő nem volt elég gyors. Viszont mikor Teki meghalt Tekusz annyira boldogtalan lett, hogy nem evett. Vittük állatorvoshoz, próbáltam etetni, másmilyen kaját venni, de Tekusz csak nem evett. Mi meg nem tudtunk mit tenni. Szépen lassan elfogyott. Még most sem fogom fel, hogy hogy bírta 10 hónapig! Tegnap szegénykém elment Teki után az örök teknős terráriumba. Most megint együtt vannak, és biztosan nagyon boldogok! Mi meg nagyon szomorúak.

Isten veletek drága teknőskéim!!!
Cinella

A tépőzáras macska és a szalmaözvegy

Az előbbi Erik új neve, az utóbbi az én jelenlegi megszólításom. A tépőzáras macska elnevezés Cinustól származik, és azért kapta cicó, mert amikor leszedjük a kárpitozott bútorról, akkor a kapaszkodós körmeinek van olyan hangja, mint amikor a tépőzárat szedjük ketté. Azért van humora a lányomnak! :-) Lassan kezdem úgy érzem, hogy hosszú folyamat lesz, mire megértetem a macskosszal, hogy a bútorok nem az ő körmeinek vannak. Próbálom azt is megértetni vele, hogy a cica kaparófa viszont azért van. Egyenlőre nem én állok nyerésre, de nem adom fel. Mondjuk az ebédlőben már néhány helyen hiányzik a tapéta, ennek viszont egyáltalán nem örülök.
A szalmaözvegy meg azért vagyok, mert Karcsi és Cini elmentek 1 hétre kerékpártúrázni a Tisza-tóhoz. Lánykám már ott is alkotott. Az első kempingben talált 2 lány békát, mikor kérdeztem, hogy honnan tudta, hogy lány béka, akkor azt válaszolta, hogy onnan, mert beugráltak a lány wc-be. Komolyan megzabálom!!! Szombaton kísértem el Őket. Vonattal mentünk, ami igen kalandosra sikeredett. Az úgy kezdődött, hogy szombat hajnalban akartunk indulni, de az éjszakai vihar miatt kicsit elbizonytalanodott mindenki, de mivel nap közben jó idő volt, ismét felbátorodtunk. Kinéztem egy délutáni vonatot, majd taxit hívtunk. Ekkor derült ki, hogy 2 kerékpár szállítására nincsenek felkészülve a taxitársaságok, pedig mekkora üzleti lehetőség lenne ebben is, de ez egy másik történet. Végül sikerült hívnunk egy kisbuszt, viszont a sofför...... Hát olyan tutimutyi embert mint az volt. :-(  Előszőr úgy  toporgott a bicajok körül mint a szarógalamb, majd megpróbálta behajtogatni a kocsiba. Nagy nehezen elindultunk, kb 2-vel. Ekkor már kezdtem berágni. Felhívtam a figyelmét arra, hogy időben szeretnék kiérni a pályaudvarra, tehát igyekezzen kicsit. A Keletinél a parkolóban 3 kört tett, mire megállt, itt én már fonalat veszítettem és inkább elrongyoltam jegyet venni. Ekkor kaptam a második agyvérzést. A pénztáros néni közölte, hogy arra a vonatra nem lehet kerékpárt felvinni, amit kinéztem (a neten még volt jelzés), de egy fél órával korábbira igen. Oké mondom legyen. Megvettem a jegyeket, rohanás a vonathoz, persze a legmesszebb, ott kérdezem a kalauzt, hogy hol a kerékpárszállító, mire ezen a vonaton nincs. Na erre mit lehet tenni? Sírni nem tudtam, bár már nagyon szerettem volna. Végül feltettük a legutolsó kocsiba. Nagy nehezen megérkeztünk Füzesabonyba, én ott még segítettem nekik feltenni a másik vonatra a cuccost, és integettem nekik, amikor a vonat elindult, majd megvártam a hazafelé tartó vonatom és azzal jöttem vissza. Jó későn értem haza. Vasárnap jó volt, hogy kicsit végre varrhattam, (fénykép még nincs, mert a gép a túrázóknál) nem kellett 2 percenként ugrálnom valamiért. Ma viszont megállapítottam, hogy nem szeretnék egyedül élni. Remélem nem is lesz ilyen sosem. Szóval a család egy része a Tisza-tónál kempingezik, a másik az unokatesónál dorbézol. maradt nekem 1 db kutya, 1 db macska, 1 db hörcsög, 1 db teknős, és 1 db hal.
Cinella

Erik a cicó

Nyaralás óta nyúztak a gyerekeim azért, hogy legyen egy cicánk is. Természetesen először körbejártam a témát és kiderítettem, hogy a mi kutyusunk kompatibilis lenne egy cicával Majd nekiálltam keresni egy cicát. Az egyik bloggos barátnőm ajánlott egy kedves macskaimádó hölgyet. Vele vettem fel a kapcsolatot, és levélváltások, és fényképek megtekintések után, ma elhoztuk Eriket. Ő egy mentett cicus, akinek nagy előnye, hogy kutyák között élt eddig, így nem volt neki újdonság egy eb. Kb. 2 hónapos, és ivartalanítva van. Tehát Erik mától a családunk legújabb tagja. Remélem jól fogja érezni magát közöttünk.

Mióta itthon van már felfedezte a lakást, és olyan helyeken is járt már, ahol én elképzelni sem tudtam volna. Cini persze követi mindenhová, vagy éppen cipeli magával. Erik Cinus szobájában rátalált az ágytakaró plüssre, ami nagyon tetszik neki, most is azt gyömöszöli. Kapott enni is, és el is fogadta, persze Hópihe is megkóstolta, mondjuk a cic is Hópihe kajcsiját, így rendben is vannak. :-)
Kíváncsi leszek az éjszakára, meg remélem, hogy jól összebarátkozik a kutyi és a cicó és sok szép évük lesz együtt!
Cinella

Hazajöttünk

Lassan 1 hete, hogy hazajöttünk a nyaralásból. Sajnos az idő nem volt hozzánk túl kegyes, igaz nagyon kegyetlen sem. A legrosszabb szombaton volt, mert akkor tényleg egész nap esett az eső. Viszont mi kiszúrtunk vele és elmentünk egy élményfürdőbe. Cinus nagyon élvezte, csúszdázott, bugyborékba ült, meg egyéb nyalánkságok. Voltak gyógyvizes medencék is, ami igazán különleges, hogy sós volt a vize. Én ilyennel még nem találkoztam máshol. Ja és az egyik ilyen sós gyógymedence kinti volt, és benne egy koktélbár. Cinus nagyon élvezte, hogy a vízben lehet innivalót kérni. Ő alkohol menteset mi alkoholos koktélt szürcsölgettünk.
Ezenkívül voltunk még Siófokon, ahol készült rólunk egy jópofa fénykép. A királyi család! :-) Anyu azóta is magán nevet, hogy hogyan néz ki, pedig szerintem pont olyan mint egy anyakirályné. Én pedig kaptam egy ékszertartót. Mikor Siófokon voltunk minden alkalommal jól megnéztem magamnak, hogy, de szeretnék én egy ilyet. Most pedig megkaptam. Alig vártam, hogy visszaérjünk a házhoz, rögtön fel is díszítettem. Sajnos az idő nem tette lehetővé számomra a Balatonban való fürdést, így ez nekem most kimaradt, de Cini és Karcsi nálamnál jobban bírják a hideget, így Ők bemerészkedtek. Egyébként Cintia kipróbálta magát, mint horgász. Egészen jól ment neki. Fogott egy vödörnyi snecit. Aztán amikor elmentünk enni kint hagytuk ezt a vödröt halastul a teraszon. Mire jóllakottan visszaértünk a halaknak hűlt helye volt. Viszont éppen láttunk elsuhanni egy vörös macskát. Másnap ismét elment horgászi a csajszi, megint hazajött egy vödör snecivel, de ekkor már rutinos volt. Fogta a halakat, és megetette a szomszédban lakó két helyes fiatal cicát. És itt kezdődtek a gondok, azóta ugyanis Cini egy macskáért könyörög. Ilyenkor persze nagy az egyetértés a gyerekek között, úgy összefogtak, hogy csak na! Együtt tervezgetnek, könyörögnek, netet bújják. Szóval sarokba lettem szorítva, de ez már egy másik történet.
Cinella